Szerző:

A negatív bank nem pénzeszköz!

Évekkel ezelőtt történt, még igen fiatal könyvelő koromban, hogy a könyvelőiroda egyik ügyfele úgy döntött, hogy a tudásom nem elegendő a társaságuk könyveléséhez és felmondta a főnökömmel a szerződést.

A helyzet koránt sem volt rózsás, a levelezés közötte és a főnököm között igen csúnyára sikerült, fiatal volt, borzasztó dolgokat írogatott minősíthetetlen stílusban és főleg nagyon tiszteletlenül.

A mondat, ami akkor nagyot ütött, a következő volt: “egy képzetlen könyvelőirodai alkalmazott küszködik a zárásokkal!” Könyvelőirodai alkalmazott voltam ugyan, de nem voltam képzetlen (honnan is tudhatta volna, annyira nem volt tájékozott) és nem küszködtem. A levelet a mai napig őrzöm…

A könyvelési anyag átvételére a könyvelőirodában került sor, ahol dolgoztam, a kedves ügyfél az új – tapasztalt és képzett – könyvelőjével érkezett, aki gondosan felügyelte az átadás-átvételt, majd egy óvatlan pillanatban közölte az ügyféllel, hogy a kapott főkönyvi kivonat egészen biztosan rossz, ahogy valószínűleg az egész könyvelés is, hiszen negatív a bank egyenlege!

Ebben a pillanatban tudtam, hogy ez “minőségi” csere lesz! Az ügyfelet természetesen megnyugtattuk, hogy a bankszámlája követel egyenlege “csak” a rulírozó hitelkeretének pillanatnyi állását mutatja…

A kollegina tájékozatlansága félelmetes volt, ugyanis egyáltalán nem ritka, hogy a bankszámla kivonaton negatív összeget látunk, tehát a banknak a főkönyvben követel egyenlege van. Miért is ne lenne? Hiszen a bank egyes hiteleket a folyószámlán vezet és a könyvelésünknek meg kell egyeznie a bizonylatunkkal, ami ebben az esetben maga a bankszámla kivonat!

Év közben egyébként ezzel nem is szokott gondunk lenni, szépen könyvelgetjük az összegeket és pipáljuk a bank egyenlegét, ha az megegyezik az általunk könyvelttel.

Amikor azonban eljön az év vége és nekünk el kell készítenünk a társaság mérlegét, egyszerűsített éves beszámolóját és a XX29-es bevallást, akkor nem értjük, hogy mi a gond a pénzeszközeinkkel. Láttam már olyan mérleget, ahol negatív volt a pénzeszköz és nem az volt az oka, hogy nem tettek be a tagok elég tagi hitelt a készpénzes számlák fedezetére, hanem az, hogy a negatív bankegyenleg a mérlegben a pénzeszközök soron volt kimutatva.

Ami hatalmas hiba!

A számvitel kevés kivételtől eltekintve általában a logikára épül. Ezért szeretem. Gondoljunk bele: hogyan is lehetne pénzeszköz a “mínusz”? Természetesen nem lehet. A bankszámla negatív egyenlege ugyanis valójában egy hitel, amit a banktól kaptunk. Ebből következőleg tehát kötelezettség. Tovább megyek: ezek általában rulírozók, ami azt jelenti, hogy amint érkezik rá jóváírás, visszavonódik a hitel és néhány napig (jó esetben akár hónapokig is) pozitív lesz az egyenleg. Emiatt pedig rövid lejáratú kötelezettség.

Tudnunk kell tehát, hogy ha év végén, pontosabban a mérleg fordulónapján a bank egyenlege negatív, akkor a bankot a mérlegben nem a pénzeszközök között, hanem a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. A mérleg készítése előtt át kell ide sorolni! Ez nálam egy excel táblázatos kimutatást jelent, amiben a főkönyvi kivonatból felsorolom a rövid lejáratú követeléseket illetve a rövid lejáratú kötelezettségeket, majd innen írom be az összegeket a mérlegbe.

Arról, hogy melyik kategóriába mi tartozik, később még írni fogok. Szerintem májusig a beszámolókészítés rejtelmeivel foglalkozunk, hogy a megfelelő időben legyek a segítségetekre!

 

 

Share Button

Keresési találat: “1”

  1. NAV állásfoglalás is lett belőle hogy a negatív banki egyenleg nyilvántartható a bankon. Hisz azon elv ami alapján a negatív egyenleg hitellé válik és átvezetésre kerülne, azt akkor év közben is meg kéne tenni. Garantálom hogy sem a cikk szerzője, sem más nem teszi ezt meg. Innentől pontosan miről is beszélünk? Arról hogy önkényesen valamit elvégzek év végén amit év közben nem teszek meg. Tehát 364 napig nem követek egy szabályt csak 1 napra.
    Ez valójában egy SZOKÁSJOG!
    A kedves mentoráltak gondoljanak bele, hogy tegyük fel, úgy értelmezzük a szabályt ahogy itt olvassuk. Vagyis ha negatív lesz a banki egyenleg akkor azt át kell vezetni hitellé. Hány oktató mondja azt hogy a negatív egyenlegű bank esetén csinálj egy plusz könyvelési tételt amivel a negatívvá válás napjával átvezeted azt a rövid lejáratú kötelezettségek közé és ott könyvelsz tovább(onnantól nem a bankon kéne könyvelni hanem a hitelszámlán!!!) amíg újra pozitív nem lesz? Mert most gyakorlatilag erről kéne beszélni ha mindaz igaz amit itt leírtak.
    Hogy kreáltunk egy szabályt amit csak egyetlen nap tartunk be és a többin figyelmen kívül hagyjuk.
    Hozzáteszem ebben még a NAV is teljesen egyetértett.
    Magyarán jó dolog ha szokásjog alapján oktatjuk a nebulókat csak akkor magunk ne essünk abba a hibába hogy nem gondoljuk tovább, amire oktatjuk az a gyakorlat hibás ha valóban 365 napon át ezt akarjuk vallani.
    Még annyit, egyszerűen leírva, hogy itt ütközik például a következetesség elve ha év közben valamit másképp könyvelek mint év végén. De lehet mazsolázni, még hány helyen sérül a számviteli fegyelem ezzel a gyakorlattal.
    Ettől függetlenül a szokásjog erős. Szerintem még könyvvizsgálóknak se feltétlenül esik le a fenti kifejtés(hogy év végén teljesen másképp kezeljük mint év közben).
    Innentől lehet jobb nem vitázni, hanem szabálytalanul év végén átvezetni hisz akkor a kedves mentorált nem bukik meg a vizsgán, nem vitázik a könyvvizsgálóval stb. Mert hiába van igazad ha a szokásjog erősebb… A NAV neked ad igazat de a főnököd meg kirúg…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.