Ez talán az alap könyvelési tétel, hiszen ha minden jól megy, ilyen számlája biztosan van a vállalkozásnak. Ez a számlatömbben kiállított számlák esetében a piros példány, gépi számlák esetében pedig a 2. példány.
Mindannyian megtanultuk az iskolában, hogyan kell könyvelni, azonban láttam kezdő könyvelő által rögzített vevő számlákat, amelyek egy egyszerű félreértés miatt teljesen rosszul voltak könyvelve.
A kollegina ugyanis megtanulta, hogy az árbevételt az alábbiak szerint könyveljük:
Nettó összeg (ha a vállalkozás nem ÁFA körbe tartozik, akkor a bruttó összeg!)
T 311 Belföldi vevő követelés
K 911 Belföldi értékesítés árbevétele
A hozzá tartozó ÁFA pedig (ha a vállalkozás ÁFA körbe tartozik):
T 311 Belföldi vevő követelés
K 467 Fizetendő ÁFA
Ez valóban így is van, ha az árbevételt a vevő banki átutalással kívánja kiegyenlíteni. Ilyenkor a számlára a fizetés módjához banki utalás/utalás/átutalás van írva, a fent leírtak szerint könyveljük és általában valóban a bankszámlánkra érkezik a kiegyenlítése.
Mi van akkor, ha valami miatt mégsem?
Igen, előfordul és nem kell megijedni, kezeljük a problémát a helyzetnek megfelelően és a számvitel egyik alapelvét, a valódiság elvét (a számvitel során képzett és a beszámolóban szereplő tételeknek meg kell felelniük a valóságnak.) figyelembe véve!
Az történhet – teljesen életszerű és sűrűn előfordul -, hogy a partnernek nincs pénze a bankszámláján és nem szeretné az utalandó összeget befizetni, inkább a nála lévő készpénzből kifizeti a számlát. Ilyenkor egyszerűen kiállítunk egy bevételi pénztárbizonylatot és mintha a bankszámlánkról tennénk, kiegyenlítjük vele az említett számlát az alábbiak szerint:
Természetesen ez már minden esetben a bruttó, fizetendő összeg!
T 381 Pénztár
K 311 Belföldi vevő követelés
Probléma akkor van, ha a fizetendő összeg több, mint 1,5 millió forint. Ugyanis a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozások 2013. január 1-jétől egy naptári hónapban, egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben. (Az Art. 38. § (3a) bekezdése szerint, amennyiben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot.) Ez az összeg ÁFA-val együtt értendő.
Akkor járunk el tehát helyesen, ha egy szerződéshez kapcsolódóan havonta nem haladjuk meg ezt az összeget. Vigyázzunk azonban, mert az Art. 38. § (3b) bekezdése értelmében az ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet több szerződésben való meghatározásának célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése.
A törvényben foglalt előírások megsértése esetén 2013. január 1-jétől – az Art. 172. § (20f) bekezdésének rendelkezése alapján – a kifizetés teljesítője, valamint ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, akkor a kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet!
Most pedig térjünk rá arra, hogyan könyvelt a bejegyzés elején említett kollegina.
Az árbevétel számla ebben az esetben készpénzes számlaként került kiállításra, mert azt a vevő a vásárlás helyén és időpontjában készpénzben kifizette. A kollegina a „tanultaknak megfelelően” könyvelte, tehát:
Nettó összeg (ha a vállalkozás nem ÁFA körbe tartozik, akkor a bruttó összeg!)
T 311 Belföldi vevő követelés
K 911 Belföldi értékesítés árbevétele
A hozzá tartozó ÁFA pedig (ha a vállalkozás ÁFA körbe tartozik):
T 311 Belföldi vevő követelés
K 467 Fizetendő ÁFA
Ilyenkor mi történik?
A kifizetett összeg nem kerül be a pénztárunkba, a vevő követelésünk pedig növekszik – miközben a számlák már rég ki vannak egyenlítve -, holott azokat nem is szabadott volna vevő követelésként kezelni, hanem azonnal a pénztárba kellett volna könyvelni az alábbiak szerint:
Nettó összeg (ha a vállalkozás nem ÁFA körbe tartozik, akkor a bruttó összeg!)
T 381 Pénztár
K 911 Belföldi értékesítés árbevétele
A hozzá tartozó ÁFA pedig (ha a vállalkozás ÁFA körbe tartozik):
T 381 Pénztár
K 467 Fizetendő ÁFA
Ha átgondoljuk a gazdasági eseményt, akkor láthatjuk, hogy így van rendben a könyvelésünk. A vevőnk által kifizetett értékesítés árbevétele azonnal a vállalkozás pénztárába került, a másik oldalon pedig növelte annak nettó árbevételét. Még véletlenül sem érintettük a követeléseket.
Erre figyeljünk oda, hogy ne kerüljünk szembe az ügyvezető értetlen arcával az egyeztetéskor…